Az elvégzett munkálatok leírása

Az oltszemi Mikó-kastély leírása

Az oltszemi Mikó-kastély az erdélyi későklasszicista építészet egyik legjelentősebb és legépebben megőrzött alkotása.

Az épület főbejárata feletti kőfelirat tanúsága szerint a Mikó-kastély az 1820-as években épült, és 1827-ben fejezték be empire stílusban. Az építtető ifj. Mikó Miklós gróf (1783–1839) volt, a XII. századig visszavezethető, ősi székely nemesi család sarja.

A régészeti feltárások szerint az épületegyüttes egy Kr. u. II–III. századi római katonai tábor (kastrum) falaira épült. Ugyanakkor a helyi legenda szerint a műemléket a közeli, egykori középkori Herecz-vár köveiből emelték.

Bugár-Mészáros Károly művészettörténész szerint az oltszemi kastély tulajdonosa a párizsi Élysée-palota – Napóleon egykori rezidenciája – mását kívánta megépíteni, így született meg a francia palota erdélyi replikája. A hasonlóságok különösen a főhomlokzat és a tető vonalvezetésén, valamint az épület alaprajzán figyelhetők meg.

Az empire stílusú, földszintes, kőből épült, kettős cseréptetős épületben összesen 11 helyiség található: egy reprezentatív központi terem, a két szárnyban 5-5 szoba, valamint 3 pince. A kastélyhoz később egy új, 6 helyiségből álló északi szárnyat csatoltak (konyha, gardrób, 2 toalett, vendégszoba és könyvtárszalon).

Az egész birtokhoz gyümölcsös és konyhakert, trópusi gyümölcsök termesztésére szolgáló fűtött üvegház, szökőkutas angolpark, istállókkal és kovácsműhellyel ellátott udvar, valamint az Olt folyón kialakított kis sziget tartozott, ahová fürdőházat építettek.

Az oltszemi kastély különlegessége abban rejlik, hogy helyiségeit egységes ikonográfiai program szerint készült, viszonylag jó állapotban megmaradt falfestmények sorozata díszíti. A freskók közvetlenül a kastély építésének befejezése után, az 1830-as évek elején készültek, és Bodor Péternek, a sokoldalú helyi mesternek, az ismert orgonaépítőnek és zenélő szökőkút-készítőnek tulajdonítják őket.

A falfestmények tematikailag két fő csoportra oszlanak: a férfi lakosztályokat a napóleoni háborúk jelenetei és európai városképek, a női lakosztályokat pedig a mindennapi élet idilli jelenetei díszítik. A kastély nagytermét vadászjelenetek ékesítik, ami a korabeli arisztokrácia kedvelt időtöltése és rendkívül népszerű ábrázolási témája volt. A témaválasztás hűen tükrözi a megrendelő, Mikó Miklós (VIII.) gróf ízlését és érdeklődését, a festmények elkészítéséhez azonban a XVII–XVIII. században elterjedt metszeteket és festményeket használtak modellként. Egyes kompozíciók illuzionisztikus keretezést kaptak – festett korlátokkal, oszlopokkal és girlandokkal –, azt a benyomást keltve, mintha a jeleneteket egy teraszról szemlélnénk.

Mikó Miklós (VIII.) gróf halála után az oltszemi kastélyt leánya, Mikó Eszter grófnő és férje, Mikes Benedek (IV.) gróf örökölte. A XIX. század második felében a kastély bérlők kezére került, majd 1931-ben a Nógrád vármegyei Alsóludányban élő Pejacsevich-Mikó Endrétől vásárolta meg egy brassói szász kereskedő, Emil Schmutzler, aki feleségével, Erna Müllerrel az utolsó tulajdonos volt az államosítás előtt.

Az államosítást követően a kastély évekig pionírtáboroknak adott otthont, 1973-tól pedig kisegítő iskolaként, mai fogalomhasználattal speciális iskolaként működött.

A rendszerváltást követően Emil Schmutzler Németországban élő örökösei, Ingeborg Pildner von Steinburg és Georg Emil Schmutzler kérték a kastély visszaszolgáltatását, ennek megfelelően 2007-ben a család újra tulajdonos lett, és megvételre ajánlotta fel a helyi hatóságoknak.

Jelenleg a kastély Bodok Község Önkormányzata és Kovászna Megye Tanácsa tulajdonában van, ugyanis 2014-ben éltek elővásárlási jogukkal, és megvásárolták. A speciális iskola 2021-ben költözött ki az épületből, a kastély helyreállítása pedig 2023 és 2026 között zajlott.

A felújítási munkálatokat az Európai Unió Országos Helyreállítási Programjából és Kovászna Megye saját költségvetéséből finanszírozták.

A helyreállítás során az épületen a következő munkálatokat végezték el:

• a sérült tetőszerkezeti elemek cseréje és a kerámiacserép-fedés helyreállítása;
• az alagsor és pince boltozatának restaurálása, kő- és téglafalazat tisztítása, mészalapú habarccsal történő fugázás;
• bádogosmunkák (lefolyócsövek, csatornák);
• belső vakolatok helyreállítása; az ívek és boltozatok kőelemeinek restaurálása és konzerválása; külső vakolatok helyreállítása;
• belső és külső festési munkálatok;
• a földszint, az alagsor és a pince padlóburkolatainak helyreállítása; parketta- és kőburkolatok helyreállítása;
• ablak- és ajtónyílászárók, falburkolatok (lambériák) és egyéb faelemek restaurálása;
• tereprendezési munkálatok régészeti felügyelet mellett;
• villamossági, víz- és csatorna-, fűtési, valamint tűzjelző és riasztórendszerek kiépítése/helyreállítása;
• falfestmények restaurálási és konzerválási munkálatai.

A kastély közúton közvetlenül a DN12-es országútról érhető el, de kerékpárral vagy gyalogosan is megközelíthető. Ezenkívül a kastély vasúton is elérhető, a legközelebbi vasútállomás a mindössze 4,5 km-re található Bodok községközpontban van.

Fotogaléria .pdf formátumban