Az erdélyi magyarságnak fontos az alkotmányos rend

Négy ország kilenc, magyar anyanyelvű alkotmánybírójának részvételével tartották meg szombaton, Sepsiszentgyörgyön az első Kárpát-medencei alkotmánybírósági konferenciát.  A találkozó célja a Kárpát-medencei kisebbségre vonatkozó alkotmányjogi gyakorlatok, a tartományi és nemzetiségi autonómia, kisebbségvédelem, valamint demokratikus önkormányzati törekvések kérdéskörének megvizsgálása.

Az eseményt Puskás Bálint, nyugalmazott alkotmánybíró kezdeményezte, amint a megnyitón kiemelte, a konferenciát nem titkoltan hagyományteremtő szándékkal szervezték meg, Kovászna Megye Tanácsa és Sepsiszentgyörgy önkormányzata közreműködésével. „Igazán megtisztelő, hogy elfogadták meghívásunkat és eljöttek Székelyföldre” – nyomatékosított a sepsiszentgyörgyi nyugalmazott alkotmánybíró.

„Kisebbségi közösségként sok esetben, különösen, amikor jogsérelmet tapasztalunk, keressük a törvényes, alkotmányos kapaszkodókat: Ezért is fontos számunkra egy stabil, törvényes rend, ezért is fontos ez a mai konferencia. Különösen a joggyakorlat tekintetében van nagy különbség Románia és a többi európai, Kárpát-medencei ország között. Romániai magyarokként prioritás az alkotmányos rend, az a célunk, hogy harminc év után új alkotmány szülessen Romániában. Meggyőződésünk, hogy nem módosítani kell a jelenlegi alaptörvényt, hanem újat kell alkotni azért, hogy tisztázzuk végre: Románia milyen ország, hiszen jelenleg a félprezidenciális rendszer miatt kétpólusú a berendezkedése és ez rengeteg hatalmi vitát szül. Mi a parlamentáris demokrácia mellett tesszük le voksunkat” – fejtette ki köszöntőjében Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, kiemelve, hogy ezekhez a kérdésekhez tudnak támpontot adni a szakmai konferenciák.

„Az alkotmánybíróságok Európában akkor tudnak fennmaradni, ha fokozzák együttműködésüket, és nekünk szerencsénk van itt, a Kárpát-medencében, hiszen magyarul, anyanyelvünkön tudunk beszélni három másik állam magyar nemzetiségű alkotmánybíróival. Ez is erősíti az együttműködésünket, ugyanakkor azt is el kell mondanom, hogy a munkakapcsolat mellett hosszú évek barátsága is összeköt bennünket” – hangsúlyozta dr. Sulyok Tamás, a magyar Alkotmánybíróság elnöke.

Elsőként Korhecz Tamás, a szerbiai Alkotmánybíróság tagja beszélt a tartományi és nemzetiségi autonómiáról, majd Varga Zs. András, a Kúria elnöke a Velencei Bizottság kisebbségvédelmi gyakorlatát vázolta. Mészáros Lajos, a Szlovákiai Országos Bírósági Tanács tagja, volt alkotmánybíró a demokratikus önkormányzati törekvéseket ismertette, majd Varga Attila, a romániai Alkotmánybíróság tagja a jogállamfelfogás és értelmezés kérdéskörében értekezett. A második panelben Sulyok Tamás, a magyarországi Alkotmánybíróság elnöke az alkotmányjogi gondolkodásban használt nemzeti és kisebbségi identitás kérdéskörét járta körül, ezt követően Szigeti Lubos, a szlovákiai Alkotmánybíróság alelnöke a nemzeti kisebbségek helyzetének jogi szabályozásáról beszélt, szlovákiai kivetítésben. Benke Károly, a romániai Alkotmánybíróság segédbírói testületének megbízott vezetője a helyi közigazgatás alapelveiről beszélt, a hazai Alkotmánybíróság gyakorlatában. Az előadásokat Puskás Bálint, nyugalmazott alkotmánybíró zárta, aki egységes nemzetállam fogalmát járta körül.

Az első Kárpát-medencei alkotmánybírósági konferencián az önkormányzati szakemberek mellett, többek között a Sapientia EMTE jogászhallgatói, a kolozsvári Jurátus Kör tagjai, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat, a Székelyföldi Közpolitikai Intézet munkatársai, valamint a Kovászna megyei ügyvédi kamara tagjai vettek részt