Csernáton

Néprajzi kincsestár, skanzen és székelykapu-gyűjtemény - a Haszmann Pál helytörténeti múzeumban a tágabb régió, de elsősorban a település gazdag múltját tükröző állandó kiállítás látható. Az ősi Damokos kúria egyben irodalomtörténeti emlékhely is, a háznak Jókai Mór is vendége volt. Látogatásának „eredménye” Jókai  Damokosok című regénye.

Tudta-e, hogy  Alsócsernátonhoz kapcsolódik az 1848-49-es szabadságharc egyik dicső kezdő eseménye, ugyanis 1848. május 30-án az ide összehívott népgyűlésen, nagyszámú jobbágy és katonarendű jelenléte mellett, uzoni Pünkösti Gergely határőrtiszt kihirdette a jobbágyi terhek eltörlését, amikor is Háromszék több településén megtagadták a robotot? Csernáton két különálló és egyházi szempontból is külön egyházközséghez tartozó településészből áll: Alsó- és Felsőcsernátonból. Előbbi 1332-ben, utóbbit 1494-ben találjuk meg írásos formában. Mindkettő a Bodoki-hegység keleti lábánál fekszik 10 km távolságra Kézdivásárhely előtt az E-574-es Moldva felé tartó műút mentén. A községhez tartoznak a szomszédos Albis és Ikafalva. Történelmi látnivalói: az a VII-IX. századi szláv putrilakás, melyet éppen a múzeumház udvarán tártak fel, a Szentkert nevű beerdősödött részen ma is látható félköríves régi kápolna-rom, valamint Ika várának henger alakú, XIII. századi egyik tornya, Felsőcsernátontól 1 km távolságra az Ika és a Nagypatak által közrefogott hegyormon. A vár környéki molnárok között, még nem is olyan rég, élt az a hiedelem, hogy a torony alatti pincékben kádakban áll a kincs, de azt egy veres és egy fekete mérges kakas őrzi, s amikor egyik alszik, a másik ébren van. Ha valaki megközelíti a pinceajtót, az „őrkakas” kukorékolni kezd, s a vasajtó azonnal becsapódik. A várfal tövében valóban kincset találtak a régészek: szárnyas nyílhegyet lés övre való kapcsot. Alighanem őseink viselték. Nem lehet elsorolni, hogy a reneszánsz alapokra épült klasszicista tájmúzeumi épületében mennyi látnivaló van egy helyen. Azt látni kell. Alagsorában van Háromszék leggazdagabb öntött érckályha gyűjteménye, s a múzeumi részleg mellett működik sok fiatalnak sokoldalú kiképzést nyújtó népfőiskola és faragóműhely. A szabadtéri kiállításon eredeti régi székely kapuk, paraszti háztípusok, mezőgazdasági gépkiállítás, méhkas gyűjtemény, sírjel, sírkő és fejfagyűjteményt láthatunk. Látnivaló itt még az alsócsernátoni református vártemplom. Belsője klasszicizáló késő barokk ízlésű. Késő-reneszánsz faragott kőszószéke 1700-ból való, az úrasztala pedig carrarai márványból készült. A római katolikus templom előtt megtekinthető építtető plébánosának szobra. Vargha Mihály alkotása. Csernátonban számos, a legkülönbözőbb ízlésben épült udvarházat lehet látni. Ezeknek földrajzi elhelyezkedéséről térkép igazít el a tájmúzemban. Felsőcsernátonban emlékkopja van azon a telken, ahol a település legjelesebb szülöttének, Bod Péter (1712-1769) református lelkésznek, neves irodalomtörténésznek, a Magyar Athenas szerzőjének szülőháza állott. Állítatta a nevét viselő közművelődési egyesület. Mellszobra a felsőcsernátoni templom előtt, egy másik a tájmúzeum udvarán látható. Munkái, s ebből több eredeti, a múzeumban van. A falu jeles szülötteinek arcképeit is itt őrzik. Ilyen volt Cseh Imre (1805-1852) a „székely-török” honvédszázados, Kossuth török tolmácsa, Gaál Sándor (1885-1972) mérnök-fizikus, aki 1929-ben, E. O. Lawrance előtt megalkotta és leírta a ciklotron elvét. Más látnivalók: Kézdialbisban: a restaurált református templom, középkori építészeti elemekkel.

Ika várának legendája
A vár alatti malomban egy jámbor lelkű molnár lakott, akinek volt egy felesége. A valamiért elkeseredett ember elhatározta, hogy malmát, feleségével együtt, elpusztítja. Felment a hegytetőre és el kezdte bontani a zömtorony talapzatát, hogy ráomlassza az átkozott malomra. De a karja azon nyomban leszáradt, s az akkor hirtelen kezdődő záportól megáradt patak a malmot molnárnéstól elsodorta. Más is próbált kezet emelni ezekre a várfalakra – így a rege – de azt villám sújtotta agyon.