Erdővidéken a főkonzul

Dr. Zsigmond Barna Pál, a Magyar Köztársaság csíkszeredai főkonzulja Erdőviédekre látogatott vasárnap. Látogatásának első állomásán, a bibarcfalvi református templomban mondott köszöntőjében a főkonzul rámutatott: a magyar-magyar viszonyban azokat a pontokat kell megtalálni, amelyek összefogják a magyarságot.

Dr. Zsigmond Barna Pál, a Magyar Köztársaság csíkszeredai főkonzulja Erdőviédekre látogatott vasárnap. Látogatásának első állomásán, a bibarcfalvi református templomban mondott köszöntőjében a főkonzul rámutatott: a magyar-magyar viszonyban azokat a pontokat kell megtalálni, amelyek összefogják a magyarságot. Zsigmond véleménye szerint az egyik ilyen kapaszkodót az érzelmek, a szimbólumok jelentik. Ezen szimbólumoknak közösségformáló ereje van – „lehetünk egyszerre erdővidékiek, székelyek és a magyar nemzet tagjai is” – fogalmazott a diplomata.

A főkonzul beszédében arra is kitért, hogy az erdélyi magyarság fontos része a magyar nemzetnek, ennek fényében a határon túliak számára könnyített honosítási eljárás éppen ezért bír nagy jelentőséggel a nemzetépítés szempontjából.

Az istentisztelet keretében Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke megyezászlót adott át a bibarcfalvi református közösségnek. A templomban a magyar, a székely zászlók mellett így már az Erdővidékkel megnagyobbodott régi Háromszék vármegye címerével ellátott lobogó is előkelő helyre került. Székely Lajos lelkipásztor és a helyi presbitérium köszönetét fejezte ki, amiért a 14. században épült, jó minőségben megmaradt és feltárt freskójáról híres templom is bekerült a Háromszék 8 csodája nevű megyei pályázatba, hiszen az épület látványosságát ma is féltve őrzik Bibarcfalván.

Az erdővidéki ünnepségek következő helyszíne Köpec volt, ahol a település határában, az Év fája Romániában verseny győztesénél több száz érdeklődő sereglett össze. A díjnyertes fa körül nem csak a népes közönség, hanem a Hangafa és a Csala Kürtje fúvósai, az Áfonya citera együttes és számos más fiatal találkozott, ezúttal nem egy verseny, hanem a fa névadó ünnepségének kedvéért.

Köpec híres fája vasárnaptól már az Antal Jenő Emlékfa nevet viseli. A névadó ünnepségen Demeter Zoltán, a baróti Elveszett Világ egyesület részéről elmondta: a szilnek azért szánták Antal Jenő erdész technikus nevét, mert ő volt az, aki javasolta, hogy az Év Fája Romániában versenyre éppen ezt az idős fát nevezzék be. A rendezvényen egyúttal az országos versenyen elért győzelmet, illetve az Év Fája Európában megmérettetésen elért második helyezését is ünnepelték.