Jövőtervezés az uniós pályázatokról - Integrált térségi fejlesztésekre van szükség

Új utak építését, településeket, megyéket összekötő bicikliutak kiépítését, illetve integrált területi beruházások (ITI) elindítását, uniós finanszírozását szorgalmazza Kovászna Megye Tanácsa. A javaslatokról Tamás Sándor tanácselnök beszélt a Központi Fejlesztési Régió szakemberei által szervezett megyei munkacsoport tagjai előtt, akikkel a 2021-2027-es időszakra szóló, új uniós költségvetési prioritásokról, a fejlesztési régió következő időszakra vonatkozó regionális fejlesztési tervének kidolgozási szakaszairól egyeztettek.

Új utak építését, településeket, megyéket összekötő bicikliutak kiépítését, illetve integrált területi beruházások (ITI) elindítását, uniós finanszírozását szorgalmazza Kovászna Megye Tanácsa. A javaslatokról Tamás Sándor tanácselnök beszélt a Központi Fejlesztési Régió szakemberei által szervezett megyei munkacsoport tagjai előtt, akikkel a 2021-2027-es időszakra szóló, új uniós költségvetési prioritásokról, a fejlesztési régió következő időszakra vonatkozó regionális fejlesztési tervének kidolgozási szakaszairól egyeztettek.

„Nagyon fontosnak tartom az integrált területi beruházások (ITI) elindítását. Ez olyan program, amelyet Románia kísérleti fázisban a Duna-Deltában próbált ki, sajnos nem sikeresen, viszont az alapszemlélet jó és követendő. Egyre jobban tapasztalható a megyék, kistérségek közti leszakadás, ha a Központi Régióra vetítjük ki, látható, hogy különbség van egyrészről Szeben és Fehér, illetve másrészről Hargita és Kovászna megye között, tehát nem jó, ha ugyanazon elvek mentén fejlesztjük az adott térségeket. Kovászna megye a fejlesztési régióban az első helyen áll egy főre eső uniós forrás mértékét tekintve, de ha összességében nézzük, kis megye vagyunk és az sem mindegy, hogy eleve milyen szintű infrastruktúrával rendelkeztünk. Az integrált területi beruházások pedig épp azt a rugalmasságot tudják biztosítani, amelyre az említett fejlettségi különbségek miatt szükség lenne” – magyarázta a tanácselnök, utalva arra, hogy szemléletbeli különbséget is jelentenek ezek a típusú programok. „Ne csak azt tegyük, amit Brüsszel elvár, hanem mi is fogalmazzuk meg, hogy mire lenne szükségünk a térségfejlesztésben” – jegyezte meg. 

Mint kifejtette, ezért is fontos, hogy ne csak meglévő utakra lehessen pályázni a következő uniós költségvetési ciklusban, hanem újak építésére is, hiszen folyamatosan nő a járművek száma, szükség van terelőutakra, új útszakaszok kiépítésére. A javaslatok között sorolta a településeket, megyéket összekötő bicikliutak létrehozását is, erre ugyanis eddig nem volt lehetőség. Tamás Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy Európa szerte fontos turisztikai vonzerőt jelentenek a bicikliutak, de Romániában eddig csak a települések területén lehetett bicikliutat építeni, két helység vagy megye közötti szakaszokon nem, holott erre is nagy igény mutatkozik. 

A Központi Fejlesztési Régiót alkotó megyék mindegyikében konzultálnak a megyei munkacsoportokkal, amelyeknek tagjai közintézmények, civil, vállalkozói és szakmai szervezetek képviselői. A megyei szinten összegyűjtött adatok, igények, konzultációk alapján alkotják meg a regionális fejlesztési stratégiát, amelyben megfogalmazzák az Európai Unió 2021-2027-es időszakra szóló, új költségvetési keretéből finanszírozott programok prioritásait, kivetítve a Központi Fejlesztési Régióra.