Kézdiszentkereszt

Borvíz, melyből még Mátyás király is ivott. Jókai Mór verssorai is megerősítik azt, hogy az Igazságos csakis kézdiszentkereszti jó savanyúvízzel nyomtathatta le a berecki bíró kolbásszal főtt lencséjét. Ez a vidék kálciumban leggazdagabb ásványvize.

Tudta-e, hogy Kézdiszentkereszten született a kőfaragó, szobrász és tehetséges restaurátor Laub Ede (1889-1942)? Részt vett az Országház és a kassai dóm restaurálásában. Nevében él még ez a család a faluban. Kézdiszentkereszt – régi szlávos hangzású nevén Polyán – a szomszédos Bélafalvával alkot egy települést. Katolikus székely-magyarok lakják. A Székely-Kászoni-hegység déli lábánál fekszik a Felső-háromszéki medencében. Számos őskori lelet került innen a felszínre, a Telek patakában szláv telepet tártak fel. A hagyomány szerint ez egy „vándorló falu”. A Kászon vizének egyik mellékvölgyében, a tatárdúlás idején elpusztult falu – Szentjános - maradék lakói, a Bolygó nevű helyre vándoroltak. De mert ott gyenge volt a talaj – mesélik a helybeliek – lejöttek a Perkő-hegy lábához, letelepedtek oda, ahol most fekszik a falu.

Látnivalók:

• Római katolikus temploma, bár újjáépült, őriz néhány régi gótikus faragott kőemléket. Belseje megtartotta barokk ízlését. Titulusa a Szentkereszt megtalálása, melytől a falu neve is származik. Oltárának kőlapját, a régi keresztelő medence ornamentikájával díszítették a kivitelező kőfaragók.
• Polyánnak görögkeleti fatemploma is van (1762).
• Erzsébet királyné emlékhárs az önkormányzat székháza előtt.
• A Perkő-hegy gerincén lévő kilátóhelyen monumentális kereszt jelzi, hogy keresztény faluban vagyunk. Innen teljes panorámájában bontakozik ki tiszta időben a Felsőháromszéki-medence és a Keleti-Kárpátok vonulata.
• Ismertek még a pojáni kőbányák és kőfaragók. A paleogén korú, szép sárgás és jól faragható homokkőből művészi munkákat (emlékköveket, kapulábakat, sírköveket stb.) készítenek a ma is munkálkodó kőfaragó Papp, Varga, Albert és Fekete családok.
• Műemlék a bélafalvi katolikus templom. Késő gótikus ajtókerete barokk építészeti elemeket őriz. Főoltára védőszentjét, Szent Adalbert vértanú püspököt ábrázolja.
• Bélafalvi csűrmúzeum. Néhai Orbán Lázár népi használati eszközeinek gazdag gyűjteménye.
• A helybeli iskola épületének oromfalán láthatjuk Tuzson János (1825-1904) 1848-49-béli honvédőrnagy, a Nyerges-tetői csata legendássá vált alakját. Nevét őrzi a falu kis iskolája.
• Balogh Józsi kopjafája. A vasúti megálló felé vezető utca bal oldalán emlékkopja jelöli azt a helyet, ahol főbe lövette az osztrák katonai parancsnokság a Balogh Józsi újkori ballada hősét, a Moldva és Erdély közötti sócsempészet szomorú sorsú fiatal áldozatát. A balladát, több változatban, Moldvából is jelzi a szakirodalom.