Marosvásárhelyen adták át az idei Orbán Balázs-díjakat

Idén Marosvásárhelyen került sor a XIV. Székelyföld Napok egyik kiemelkedő eseményére, a székelyföldi megyék által alapított Orbán Balázs-díjak átadási ünnepségére. A legnagyobb székelyről elnevezett kitüntetéseket idén olyan személyiségek kapták, akik a hagyományos népi kultúra megőrzésében, a népi mesterségek megmentésében, a népszokások megörökítésében és mindezek továbbadásában végeztek kimagasló munkát, életükkel, tevékenységükkel is példát mutatva a következő nemzedékeknek.

Maros megyéből dr. BARABÁS László, néprajzkutató, Kovászna megyéből SZŐKE Tibor kádármester, Hargita megyéből TÖLGYESI Béla rézműves részesült a rangos elismerésben.

A köszöntőbeszédek sorát Tóth László főkonzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője nyitotta, majd Maros Megye Tanácsának elnöke, Péter Ferenc szólt a jelenlévőkhöz. „Mindig öröm részt venni az Orbán Balázs-díjak átadási  ünnepségén, mert jóleső érzés olyan emberekkel találkozni, akik a szó legnemesebb értelmében is építő tagjai a közösségnek. Olyan lámpásemberek ők, akik legjobb tudásuk szerint dolgoznak azért, hogy előbbre vigyék a szűkebb környezetük, ugyanakkor a székelyföldi, erdélyi közösségek sorsát. Teszik ezt csendben, visszafogottan, kerülve a zajos eseményeket, mellőzve az állandó figyelmet. Ők csupán végzik a dolgukat. Azt, amit a legjobban szeretnek, amihez a legjobban értenek” – fogalmazott házigazdaként Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke.

A néprajzkutató

Maros megye díjazottja dr. BARABÁS László néprajzkutató, iskolaszervező, a székely népi kultúra, azon belül a marosszéki népszokások kutatója és gyűjtője, akinek életpályáját Vajda András néprajzkutató méltatta. „Barabás László, tágabban az erdélyi, szűkebben a marosszéki és sóvidéki magyar népszokások világának és a hagyományos székely népélet rendtartásának kiemelkedő és mélyen elkötelezett kutatója. Tanulmányaiban a szerző soha nem állt meg a tények puszta leírásánál, hanem (…) mindig az egyes szokások mögött kitapintható rendet és összefüggésrendszereket kereste. Kötetei és tanulmányai mára elengedhetetlen tartozékaivá váltak az erdélyi magyar néprajzképzésnek, nélkülözhetetlenek a népszokások iránt érdeklődők számára, dolgozzanak bár akadémiai környezetben, múzeumban, középiskolai vagy gimnáziumi tanárként vagy éppen a médiában.”

A díj átvételekor, Barabás László háláját és főhajtását fejezte ki Orbán Balázs életműve előtt. Elmondta, a Székelyföld leírását profán bibliaként forgatta már kezdettől fogva, a világban lámpáskánt tartotta maga előtt, amikor elindult gyűjtőútra vagy valamilyen tájat szeretett volna megismerni.

A kádármester

Kovászna megye díjazottja SZŐKE Tibor kádármester, aki „régi hagyományt folytat – nemcsak a műhelyében, hanem a szakma továbbadása tekintetében is. Fia, Barna egyben hű inasa is, aki a település és a család kádárhagyományait magas szinten műveli. Kezeik alatt tölgy, bükk, fenyő, akác, eper-, cseresznye-, körte- és szilvafa alakul egyedi edényformára. Online jelenléttel, helyi, országos és nemzetközi vásárokon bemutatókat vállalva hirdetik a szakma becsületét, a székely találékonyságot, és hívják fel a figyelmet térségünk értékeire, a székelyföldi turizmusban rejlő lehetőségekre” – fogalmaz laudációjában dr. Kinda István néprajzkutató, muzeológus.

„Szőke Tibor olyan képviselője egy feledésbe merülő mesterségnek, aki meg tudott újulni, találékonysággal a 21. századra szabta termékeit, furfangos székely módjára megmaradt és keresetté vált a piacon” – méltatta a díjazottat a háromszéki tanácselnök. Hozzátette: „Az Orbán Balázs-díj névadója is az a nyakas, furfangos székely volt, aki tudta honnan indult, aki ismerte és nem feledte gyökereit, miközben mérhetetlenül szomjazta a tudást, az új ismereteket. A hagyományok megőrzésére alapozott modernizációra ma is szükség van, ennek köszönhetően kifele és befele egyaránt sugárzik az a szellemi-kulturális erőtér, amely szülőföldünk sajátossága” – emelte ki Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.

Szőke Tibor kádármester a díj átvételekor elmondta, meglepetéssel, ugyanakkor örömmel fogadja ezt a kitüntetést, amely egy élet munkájának  elismerése, és egyfajta fizetsége is annak a tevékenységnek, amit ő végez. Szeretettel készíti termékeit, és örömmel adja tovább tudását az érdeklődők, mert kihalóban levő mesterségről van szó – tette hozzá.

A rézműves

Hargita megye idén Tölgyesi Béla rézművest tüntette ki a rangos elismeréssel. „Több alapanyaggal kísérletezett, hogy tehetségét kibontakoztathassa, próbálkozott fával, textilekkel, bőrrel, de a legsikeresebbnek a réz lemez bizonyult, amit poncolva és domborítva saját lelkének kivetítésére a legmegfelelőbbnek talált. Nem csak rézművesként ismert, a jobbára ősmagyar életviteléből nem hiányzik a lovaglás, a barantás harcművészet ismerete, táborokban pedig népes családjával saját készítésű jurtájában lakik. A helyi hagyományoknak is gondos pártfogolója, öccseivel együtt az ostorfonás és több kézműves ismeret művelője és oktatója, szerte a Kárpát-medencében” – hangzott el Kisné Portik Irén, néprajzkutató laudációjában.

Hargita Megye Tanácsának alelnöke, Bíró Barna Botond, beszédében kiemelte: „Az elhivatott lámpás embereknek soha nem volt könnyű dolguk közösségünkben. (…) Sokat elmond mindez a közösségünkről, hogy hogyan fogadjuk az újításokat, hogyan viszonyulunk a kiemelkedő személyiségekhez, pedig a történelem során már többször beigazolódott, hogy ezek az emberek többet tettek a közösségért, mint azt ők maguk is gondolták. Nekünk, intézményes szinten is az a felelősségünk, hogy azon kevesek közé tartozzunk, akik megértik ezeket az embereket, és kihasználva a lehetőségeinket, nyitottá tegyük a többséget a »kovász« befogadására”.

Tölgyesi Béla a díj átvételekor megköszönte mindazoknak, akik úgy gondolták és úgy döntöttek, hogy megérdemli ezt a kitüntetést, továbbá köszönetet mondott családjának, akik a gyenge pillanatokban is mellette álltak, és bátorították, hogy folytassa ezt a munkát.

A díjat Hargita megye Tanácsának két alelnöke, Bíró Barna Botond és Barti Tihamér nyújtotta át.

A marosvásárhelyi Kultúrpalotában megszervezett ünnepség Ligeti György születésének 100. évfordulója alkalmából szervezett orgonahangversennyel zárult, Windhager Geréd Erzsébet közreműködésével.

***Az Orbán Balázs-díjról

Székelyföld megyei önkormányzatai, Hargita, Kovászna és Maros megye közösen hozta létre az Orbán Balázs-díjat. A névválasztást az indokolja, hogy Orbán Balázs alakította ki elsőként Székelyföldről a legátfogóbb és leghitelesebb képet, kora közállapotait felmérve pedig a jövőt megalapozó fejlesztést, modernizációt szorgalmazott.

A Székelyföldi Orbán Balázs-díj kör alakú, 70 mm-es átmérőjű, 4,5 mm vastagságú, két oldalas ezüstből készült vert érme, amelyet emléklap és pénzjutalom kíséretében adományoznak a megye elöljárói egy külön, erre az alkalomra szervezett ünnepségen a Székelyföld Napok keretében.

A díjat olyan személyiségeknek ítélik, akik elévülhetetlen érdemeket szereztek az egységes Székelyföld-kép kialakításában, a térség sajátos hagyományaira alapozott modernizációjában. Orbán Balázs szellemi hagyatékához hűen, konok kitartással gyűjtik össze Székelyföld értékeit, dokumentálják és népszerűsítik természeti kincseinket, hírét viszik kulturális örökségünknek, a köz javára és szolgálatára fordítva. Nemcsak a múlt iránt érdeklődnek, hanem megörökítik a jelen értékeit, sajátos rajzát nyújtva a mai Székelyföldnek. A Székelyföldi Orbán Balázs-díjat először 2011-ben a Marosvásárhelyi Kultúrpalotában adták át, majd évi rendszerességgel, felváltva a három székelyföldi megyeszékhelyen.