Nagyajtán kezdődött a Megyejárás

„Az elmúlt időszak bebizonyította: csak úgy juthatunk előre, hogy erőinket felmérjük és tudjuk, Székelyföldön kizárólag magunkra számíthatunk. Úgy juthatunk előre, ha tisztázzuk, hogy politikai és fejlesztési szempontból milyen Székelyföldet szeretnénk!” – hangsúlyozta Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke kedden, 2011. június 28-án Nagyajtán, a megyei önkormányzat által kezdeményezett Megyejárás programsorozat első állomásán, amelynek eseményei összefonódtak a Kriza János emlékünnepséggel.
 

„Az elmúlt időszak bebizonyította: csak úgy juthatunk előre, hogy erőinket felmérjük és tudjuk, Székelyföldön kizárólag magunkra számíthatunk. Úgy juthatunk előre, ha tisztázzuk, hogy politikai és fejlesztési szempontból milyen Székelyföldet szeretnénk!” – hangsúlyozta Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke kedden, 2011. június 28-án Nagyajtán, a megyei önkormányzat által kezdeményezett Megyejárás programsorozat első állomásán, amelynek eseményei összefonódtak a Kriza János emlékünnepséggel.

Az információs kampány során Kovászna Megye Tanácsának képviselői felkeresik a megye 45 közigazgatási egységét, hogy átfogóbb képet nyerjenek az adott települést érintő kérdésekről, ugyanakkor beszámolnak az egész megyét átfogó, valamint az egyes településeket érintő beruházásokról, megvalósításokról is. A Megyejárás Nagyajtán rendkívüli tanácsüléssel vette kezdetét, amelyen a helyi tanács képviselői mellett a történelmi egyházak lelkészei, tanügyi káderek is részt vettek. Bihari Edömér polgármester üdvözölte a kezdeményezést, elmondva, hogy a Megyejárás keretén belül, többek között megoldásokat keresnek az aktuális problémákra, arra törekednek, hogy hiteles jövőképet biztosítsanak a fiatalok számára.

„Nem véletlenül választottuk a Megyejárás mottójául azt a kifejezést, hogy Otthonunk Háromszék” – mondta Tamás Sándor, hiszen ezt az üzenetet szándékoznak tudatosítani a megye lakóiban. A megyei önkormányzat elnöke összefoglalta a Nagyajtát is érintő megyei beruházásokat, uniós projekteket, melyek sok esetben a település éves költségvetésének többszörösét teszik ki. A tanácselnök a közeljövőben megvalósításra kerülő terveket is ismertette, kiemelve azokat, amelyeknek Nagyajta község is részese, így például a megyei hulladékgazdálkodási projektet.

További, a települést közvetlenül érintő kérdések is terítékre kerültek, így az erdei utak ügye, az egyházi ingatlanok, pontosabban az unitárius vártemplom felújítása. A bemutató során szóba került nagyajtai, műemlékké nyilvánított kultúrotthon feljavítása is.

A fórum záróakkordjaként Tamás Sándor átnyújtotta Bihari Edömérnek a megyei önkormányzat ajándékát, Kriza János Vadrózsák című néprajzi gyűjteményes kötetének reprint kiadását, valamint a székely címeres kifestőskönyvet és az évente megjelenő, egyre vaskosabb Nagyjaink című kiadványt. Végül a megyei önkormányzat vezetője, valamint Nagyajta polgármestere felragasztotta a megyetérképre a település címerét. A Megyejárás során minden meglátogatott község címere felkerül a megyetérképre.

A nagyszabású ünnepség, az eső miatt, abban az unitárius vártemplomban folytatódott, amelyben hajdanán Kriza Jánost megkeresztelték. Itt beszédet mondott Elekes Botond Áron a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának államtitkári kabinetfőnöke, míg az ünnepi istentiszteletet Ft. Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök tartotta.
A színültig telt templomban legelőször az Áfonya nevű, nyolc gyerekből álló citerazenekar nyitotta, akik hangszerüket énekkel kísérve Kriza által gyűjtött népdalokat adtak elő. A kórus fellépését a nagyajtai diákok előadása követte, ezt követően Tamás Sándor röviden bemutatta a reprint formában kiadott Vadrózsák kötetet, amelyet a megyei önkormányzat, valamint a Kovászna Megyei Művelődési Központ adott ki.
Kríza Ildikó, Kriza János leszármazottja az erdővidéki jeles személyiség életéről, gondolkodásmódjáról tartott előadást. A Budapesten élő néprajzkutató elmondta: Kriza volt egyike az elsőknek, akik a vaskos, latin nyelvű epigrammák helyett már magyar költeményeket írt.
Pozsony Ferenc, a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság vezetője elmondta: a Nagyajta híres szülötte által összegyűjtött anyagok megmutatták, hogy a székelység olyan kultúrát tartott meg, amely az egyetemes magyar kultúrának jól elkülöníthető része.
A Gazdag Miklós Polgári Daloskör előadása után a Petőfi Irodalmi Múzeum által felújított Kriza emlékszoba volt a megemlékezés következő állomása, ezt követte a polgármesteri hivatal előtti parkban felállított Kriza János szobor megkoszorúzása.