Sikeres pálinkamustra - Az uzoni szilvapálinka és a csíkdelnei málnapálinka lett Székelyföld legjobbja

Székelyföld legjobb pálinkái részesültek elismerésben péntek este a Fidelitas Szálló konferenciatermében megtartott gálán. A pálinkamustrára beérkező kétszáz minta közül a két fődíj mellett arany, ezüst és bronz fokozatú értékelést is osztott Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület.

Székelyföld legjobb pálinkái részesültek elismerésben péntek este a Fidelitas Szálló konferenciatermében megtartott gálán. A pálinkamustrára beérkező kétszáz minta közül a két fődíj mellett arany, ezüst és bronz fokozatú értékelést is osztott Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület.

„A jó minőségű pálinka a székelyföldi turizmus szerves része, a székelyföldi vendégszeretet jellemzője. Azt szeretnénk, hogy azok a turisták, akik Székelyföldre látogatnak a turisztikai attrakciók mellett a kiváló ízvilágú és gondosan elkészített pálinkákért is visszatérjenek megyénkbe” – emelte ki köszöntőbeszédében Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke, aki azt is kiemelte, hogy az elmúlt években azon dolgozott a megyei önkormányzat, hogy a turizmus, mint gazdasági ágazat fejlődjön. Ezt igazolja a megyébe látogató turisták számának évi 5-10 százalékos növekedése is, melyhez nagyban hozzájárultak az olyan nagyszabású rendezvények, mint a Kürtőskalács Édes Ízek Fesztiválja, a Transylvanian BBQ Fesztivál vagy a Székelyföldi Kolbászparádé.

„Jó és egészséges a székelyföldi pálinka. Mi, székelyek több száz éve szeretjük és főzzük a pálinkát Erdélyben” – emelte ki a pálinkakészítés történelmi áttekintését felvonultató beszédében Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. Hozzátette: „Székelyföldön nagyon sokat fejlődött a pálinkafőzés műfaja. A pálinkamustrával a minőségi pálinkakészítésre, és a pálinka kulturált fogyasztására irányítjuk a figyelmet. A székely pálinkakultúrában az elmúlt egy évtizedben fordulat történt, ezt bizonyítja a 93 személytől benevezett több mint 200 pálinka is. A lehangoló, ízesített égetett szeszektől eljutottunk a táji pálinkák föléledéséhez, az újra sokszínű és sokízű pálinkakultúrához. Ez a mai mustra is része egy nagyobb tervnek: Székelyföld turizmusának, gastró- és pálinkaturizmusa felvirágoztatásának.”

Az együtt gondolkodás, a közös munka és tervezés jellemzi a három székelyföldi megye viszonyát. Mindez az egymás rendezvényein való részvételben is megmutatkozik. Becze István, a Hargita megyei önkormányzat tanácsosa, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke a pálinkamustrán arra kérte az egybegyűlteket, hogy közösen teremtsenek értéket. „Büszkék vagyunk a székely pálinkára. Örülünk, hogy létrejött egy komoly szakmai fórum, amely magasra emeli a mércét. Azt látom, hogy a székely termelők egyre jobb pálinkákat főznek, és ezáltal értéket teremtenek.”

Kovács Levente, Maros megye önkormányzatának tanácsosa elmondta, a székelyföldi együttműködés közösségépítésről is szól, kultúránk és gasztronómiai értékeink megmutatásáról, nemcsak infrastrukturális, egészségügyi vagy a gazdasági fejlesztésről. Marosszéken alakult meg az Erdélyi Pálinka Lovagrend, azóta egyre több és jobb minőségű pálinkát főznek. „Büszke vagyok arra, hogy több mint húsz minta érkezett a versenyre Marosszékről és ebből arany, bronz és ezüstérmes is volt.”

A feketeribizlitől a madárberkenyéig

Húszpontos bírálati rendszer alapján értékelte a szakmai zsűri a Kovászna, Hargita és Maros megyéből benevezett szilva, barack, málna, áfonya, alma, almaborpárlat, barack, birsalma, bodza, cseresznye, feketeribizli, fenyő, körte, madárberkenye, meggy, szeder, szőlő, törköly és sütőtök pálinkákat.

A verseny szigorú vakbírálat alapján zajlott. Dezső Tibor, a rendezvény szakmai partnere, pálinkabíráló és készítő elégedetten értékelte a rendezvényt. „Meglepetés volt számomra, hogy ennyi magánszemély készít minőségi pálinkát. A versenyen aranyérmet elért pálinkák a világ bármelyik rangos versenyén megállják a helyüket. Bátran nevezzenek be.” A szakember kiemelte jövőre bővítik a résztvevők skáláját és a kereskedelmi főzdéket is megszólítják.

Székelyföld legjobb szilvapálinkája az uzoni Kovács Ferenc szilvapálinkája lett. A biogazdálkodással foglalkozó termesztő szerint a legjobb pálinka biogyümölcsből készül, amelyik nem volt „megitatva” gomba- vagy rovarírtószerrel.

A csíkszéki győztes, a csíkdelnei János A. Előd és Vass Csongor málnapálinkája lett Székelyföld legjobb pálinkája. Öt éve űzik hobbi szinten a pálinkafőzést. Minőségi gyümölcsökből dolgoznak, magozó és bogyózó gépet és főzőt vásároltak, hogy minőségi pálinkát tudjanak előállítani. Elmondásuk szerint idéntől versenyekre is járnak. „Ez a díj visszaigazolás, hogy jól csináljuk, amit csinálunk.” 

A zsűri minden olyan székről hirdetett győztest, ahonnan legkevesebb húsz minta érkezett. Kézdiszék legjobb pálinkájaként az esztelneki      Domokos Ferencz barack pálinkáját díjazták, Sepsiszék legjobbja a sepsiszentgyörgyi   Bunta Lóránd barack párlata lett. Erdővidék legjobb pálinkája címet a baróti Fehér Zoltán bodza szíverőstője nyerte el. Marosszék legjobb pálinkája pedig Mezőpanitról érkezett a Borbély család fenyő pálinkájaként. A gyergyószentmiklósi Biró Róbert madárberkenye kisüstije Gyergyószék legjobb pálinkája lett.

A Székelyföldi Pálinkamustrán 28 bronz, 42 ezüst és 39 arany fokozatú pálinkát díjaztak. Minden résztvevő bírói értékelői lapot kapott a párlat erősségeiről és gyengeségeiről. A versenyt jövőben is megszervezik.