Székelyföldi fiókot nyit a kisebbségkutató intézet

Az Elemzések a Székelyföldről című műhelykonferencia keretében, Árkoson, október 22–én, szombaton, jelentette be Tamás Sándor megyei önkormányzati vezető, hogy a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet székelyföldi irodát nyit Sepsiszentgyörgyön.

Az Elemzések a Székelyföldről című műhelykonferencia keretében, Árkoson, október 22–én, szombaton, jelentette be Tamás Sándor megyei önkormányzati vezető, hogy a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet székelyföldi irodát nyit Sepsiszentgyörgyön.

Az árkosi Európai Tanulmányi Központ megnyitóján Tamás Sándor elmondta: „szükség van egy olyan helyre, ahol a Székelyföldről szóló tanulmányok összegyűlnek. Ettől az irodától azt várjuk el, hogy megerősítse a régiót érintő kutatói munkát, valamint az autonómia és a nyelvi jogok terén olyan műhelyként működjön, amely munkájára alapozva az Európai Unióban elfogadott és működő kisebbségi struktúrák honosításához szolgáltasson alapot. Olyan gyakorlati eredményekhez kell vezessen ez a munka, mint amilyent Brüsszelben lehet megtapasztalni: konkrét példaként, ott egy gyógyszeres doboz feliratozása három nyelven történik, míg nálunk csupán egy nyelven”. A tanácselnök arról is beszámolt, hogy az irodának a megyei önkormányzat ad otthont, az ehhez szükséges határozatot már elfogadta Kovászna Megye Tanácsa, a teremet pedig nemsokára átvehetik a kisebbségkutató intézet munkatársai.

Kiss Tamás szociológus a műhelykonferencia keretében arról számolt be, hogy a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet eddig is szorosabb kapcsolatot ápolt Kovászna, illetve Hargita megyék önkormányzatával, hiszen több olyan kutatás van, ami ezt a vidéket érinti. Kiss úgy véli, hogy az iroda a Tamás Sándor által megfogalmazott feladatok mellett hangsúlyosan kell foglalkozzon a turizmus, demográfia és a migráció kérdéskörével is. Ezek mellett arra is lehetőség nyílik, hogy évente 3-4 szakirodalom jellegű. Székelyfölddel kapcsolatos kötet is napvilágot lásson, javarészt PhD dolgozatokra alapozva. A kötetekért felelős szerkesztőbizottság tagjait is nevesítették már: Benedek József, Horváth Gyula és Lőrincz József személyében. A szociológus arra is rámutatott, hogy a székelyföldi, magyar anyanyelvű romák társadalmi integrálásának kérdésével is kell foglalkoznia az intézetnek, hiszen a kisebbségi jogok kérdéskörében komoly szerepet játszhatnak a magyar ajkú cigányok is.

A konferencia témái között a Székelyföldet érintő gazdasági, etnikai, tanügyi illetve stratégiai kérdések szerepeltek: a napot a régió problémáiról, azoknak a megoldási lehetőségéről tartott szakmai ötletbörze zárta.